AZ E-BICIKLI ELŐNYEI ÉS HÁTRÁNYAI
Széles körben ismert az az elektromos járművekkel kapcsolatos gonosz tréfa, mely szerint
az elektromos járművek hatósugara attól függ, milyen hosszú a hálózati kábel. Nos, ezt a viccet
a technika jelenlegi állásánál idejétmúltnak kell tekintenünk: nem valószínű ugyanis, hogy bárki
látott volna 80 vagy 100 kilométer hosszú hálózati kábelt... Természetesen az elektromos bicikliknek
vannak korlátaik, ez azonban minden közlekedési eszközről elmondható, még az űrhajókról is.
Például egy űrhajóval igen messzire el lehet menni - viszont az e-bicikli olcsóbb. Helyesebb tehát,
ha - némi általános bevezető után - úgy közelítjük meg a kérdést, hogy összehasonlítjuk az egyes
alternatívákat, és ilyen szemlélettel nevezünk valamit "előnynek" vagy "hátránynak". Megtehetnénk persze,
hogy a tudományosság álcáját öltve fajlagos értékekkel dolgozunk, de maradjunk az érthetőség kedvééért
inkább az összehasonlításnál.
Az elektromos bicikli - abszolút értelemben nézve a dolgot - egy városi jármű. Ez nem is annyira
a már említett hatósugárból, hanem inkább az elérhető maximális sebességből következik. Ha valakinek
mondjuk 50 kilométert kell megtennie, akkor nem biztos, hogy egy 40 km/h sebességű elektromos robogó
(amivel a menetidő 1 óra 15 perc lenne) mellett dönt, hiszen gépkocsival autópályán - kis sebességtúllépés árán -
ezt a távot 20 perc alatt meg lehet tenni. Ekkor persze abból indultunk ki, hogy az adott 50 kilométert
autópályán tesszük meg, nem pedig városban, esetleg dugóban. De ha mégis, akkor alighanem inkább az
elektromos bicikli lenne a jó választás: egy 50 kilométeres dugó leküzdése autóval akár 3 órát is igénybe vehet.
És itt elég csak a menetidőt figyelembe venni, a környezetszennyezést, a jármű árát meg
a felhasznált energia mennyiségét - és ezzel az üzemanyagköltséget - ebben az esetben már szóba sem kell
hoznunk. Szóbahozhatjuk viszont minden egyéb esetben, hiszen azt aligha kell sokáig ragozni, hogy
az elektromos bicikli egy "nagyon környezetbarát" közlekedési eszköz.
És persze az sem mindegy, mit is értünk "városi közlekedés alatt". A következőkben "városi közlekedés" alatt
azt a tevékenységet értjük, aminek semmi más célja nincs, mint hogy egy ember (esetleg egy aktatáskával vagy
más kisebb csomaggal) egy szürke hétköznapon eljusson a város egyik pontjáról a másikra, esetleg naponta többször is.
Vessük tehát össze az egyes alternatívákat a városi közlekedés szempontjait figyelembe véve:
|
AZ ELEKTROMOS BICIKLI ÉS A GYALOGOS KÖZLEKEDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA
 |
Sokat nem kell beszélni a dologról, hiszen nyilvánvaló, hogy az elektromos bicikli gyorsabb és kényelmesebb.
Ehhez azért annyit hozzá kell tenni, hogy mondjuk 500 méteres táv esetén alighanem tökmindegy, hogy az út megtétele
5 vagy 1.5 percbe telik. Négy-öt kilométeres út esetén már alighanem mindenki az elektromos kerékpárt választaná,
különösen akkor, ha ezt a távot naponta többször kell megtennie.
Természetesen az is nyilvánvaló, hogy gyalogolni olcsóbban lehet, hiszen ugyanazt a cípőt kell megvenni hozzá,
mint az elektromos biciklin való közlekedéshez (az amortizációval nem fogalkozunk :-))) Az viszont, hogy az
elektromos bicikli kényelmesebb, nem csak azt jelenti, hogy nem kell gyalogolni, hanem azt is, hogy nem kell
kézben cipelni mondjuk két darab 5 kilós szatyrot - erre ott a csomagtartó.
|
|
AZ ELEKTROMOS BICIKLI ÉS A "TEKERŐS" BICIKLI ÖSSZEHASONLÍTÁSA
 |
A két alternatíva majdnem teljesen egyenértékűnek tekinthető. Az elektromos bicikli kényelmesebb, viszont drágább
az üzemeltetése - az akkumulátorokat fel kell tölteni. Az árak összehasonlítása nyilván azon múlik, hogy milyen
kategóriájú e-bicikliről van szó, meg persze arról is, milyen értékű az a bizonyos hagyományos bicikli (tud az is drága lenni).
A hagyományos bicikli egy nüansznyival "környezetbarátabb", hiszen itt csak a jármű előállítása során jön szóba
a környezetszennyezés, az e-biciklinél ott vannak még az akkumulátorok és azok leselejtezésének kérdése is.
Viszont van egy dolog, ami bizonyos esetekben az elektromos bicikli javára billenti a mérleg nyelvét. Aki nem
jár biciklivel dolgozni, az nem is gondol rá, aki viszont igen, az tisztában van vele, hogy a körömcipő és kiskosztüm
nem előnyös viselet a bringázáshoz. Ha tehát valaki munkábajáráshoz használja biciklijét, akkor annak reggel
először is "be kell öltöznie biciklistának", aztán a munkahelyén át kell vedlenie üzletembernek/asszonynak.
Este ugyanez a feladat, csak fordítva. Ehhez jön még a nyári kánikulában a zuhanyozás - ha van hol.
E-bicikli esetén ezekkel a kényelmetlenségekkel nem kell számolni.
|
|
AZ ELEKTROMOS BICIKLI ÉS A BENZINMOTOROS ROBOGÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA
 |
Ez a két alternatíva első látásra szintén majdnem teljesen egyenértékűnek tűnik. Mindkettő ugyanolyan kényelmes,
ugyanolyan gyors, az árak összehasonlítása itt is azon múlik, hogy milyen kategóriájú e-bicikliről illetve robogóról
van szó. Jó-jó, a benzimotoros robogó hangosabb és büdösebb, de az olyan cool... Komolyra fordítva a szót,
nyilvánvaló, hogy az e-bicikli "környezetbarátabb", hiszen az e-bicikli használatkor nincs légszennyezés
(és csöndesebb is, ami azért szintén szempont), a jármű előállítása és az akkumulátorok pedig körülbelül ugyanakkora
terhelést rónak a környezetre mindkét esetben.
Ugyanakkor az üzemeltetési költségek tekintetében gyors fejszámolással belátható, hogy az e-bicikli olcsóbb.
Nézzük csak: egy robogó 100 kilométeren kb. 2 liter benzint fogyaszt, ez mai (2005-ös) áron számolva kb. 500 forint.
Egy e-kerékpár a maga 25 kilométeres sebességével 4 óra alatt tesz meg 100 kilométert és ezidő alatt 250 wattos
motorja 1000 wattóra (azaz egy kilowattóra) energiát fogyaszt, ami mai árakon konnektorból kivéve kábé 35 forint lenne,
de legyünk nagyvonalúak és (figyelembe véve a leadott és a felvett teljesítmény közötti különbséget és egyéb veszteségeket)
vegyünk 50 forintot. Jelentős a különbség az e-bicikli javára. Persze a robogó gyorsabb, tehát mondjuk 10 kilométert városban robogóval 20,
e-kerékpárral 30 perc alatt lehet megtenni (itt nem a csúcssebességgel számoltunk, hiszen azért időnként meg is kell állni :-)
Akinek ez a 10 perc számít, annak ott az e-robogó, mondjuk 1000 wattos motorral. Ebben az esetben 40 km/h sebességgel
számolva 100 kilométer megtételéhez 2.5 óra kell, amiből 2.5 kilowattóra energiafogyasztás, tehát kábé 90 forint
üzemanyagköltség adódna, de itt is legyünk nagyvonalúak és legyen ez 100 forint - az 500 helyett. Azért ez se rossz :-)))
Lényeges különbség van viszont az e-kerékpárok illetve a robogók (ide értve ebben az esetben az e-robogót is!)
és motorkerékpárok között: e-kerékpárral lehet kerékpárúton közlekedni, ami azért
kevésbé veszélyes, mint ha az ember motorizált őrültek között (akik ráadásul biztonságos fémdobozban ülnek)
próbál meg eljutni úticéljához. És ugyebár csak a 10 km/h sebességkorlátot kell betartani ahhoz, hogy az ember járdán
biciklizzen, így az egyirányú utcák sem jelentenek akadályt - robogóval ezt sem tehetjük meg.
Ráadásul az e-kerékpárhoz nincs szükség sem jogosítványra, sem bukósisakra, sem forgalmira, sem a többi
adminisztratív sallangra, amire viszont a motorkerékpárosok rá vannak kényszerítve.
|
|
AZ ELEKTROMOS BICIKLI ÉS A SZEMÉLYGÉPKOCSI ÖSSZEHASONLÍTÁSA
 |
Ezt az esetet szinte meg sem kell vizsgálni :-) Borítékolható, hogy az e-bicikli kerül ki győztesen
az összehasonlításból. Olcsóbb az előállítása, olcsóbb az üzemeltetése, nincs károsanyag kibocsájtás,
csöndes, és így tovább. És persze ne feledkezzünk meg arról, ami a városi közlekedés esetében a legégetőbb
problémákat jelenti: az e-biciklivel nem gond a parkolás (illetve nem kell érte fizetni) és az e-bicikli
számára nincs közlekedési dugó.
Azt jelentené mindez, hogy az autókra nincs szükség? Nem. Mert van olyan, hogy például öthónapos gyermekünket akarjuk
orvoshoz vinni, vagy 3 gyermekkel le akarunk ruccanni egy hétvégére a Balatonra, vagy hosszabb kempingezésre
indulunk az Adriára, esetleg könyvszekrényt akarunk hazavinni az IKEÁból. Esetleg kisáruszállítás a feladat,
ami alatt az értendő, hogy olyan dolgokat kell vinni ide-oda, amik egy személygépkocsiba beférnek, de
az elektromos biciklivel nem szállíthatók... Ezekben az esetben természetesen az autó az optimális megoldás.
A városi közlekedésben viszont az e-bicikli célszerűbb eszköz, mint az autó. A tökéletes megoldás alighanem
a következő: legyen a családnak egy autója, az előzőekben említett feladatok megoldására, "második autónak"
(harmadik autónak, negyedik autónak, stb.) pedig használjunk e-biciklit.
Nehogy valaki az elfogultság vádjával illethessen minket, el kell ismernünk, hogy van olyan, amikor az autó
- bizonyos szempontból - jobb megoldás még a városban is. Ez pedig az időjárásnak köszönhető, mert hiszen
2 fokban zuhogó esőben, vagy télen térdig érő hóban azért jobb autóval menni, mint egy esőkabát alatt
ülni a biciklin. Magyarországon a kontinentális klímának köszönhetően ez azt jelenti, hogy decembertől
februárig nem biztos, hogy az e-biciklit javasolnánk...
|
|
AZ ELEKTROMOS BICIKLI ÉS A TÖMEGKÖZLEKEDÉS ÖSSZEHASONLÍTÁSA
 |
Általánosan elterjedt vélekedés szerint a városi közlekedés leggazdaságosabb és leggyorsabb módja a tömegközlekedés.
Itt az ideje, hogy eloszlassuk ezt a tévhitet. A bizonyításnál egy hipotetikus személyt fogunk megfigyelni, neve legyen
mondjuk N.N., egy hipotetikus nagyvárosban (nevet nem mondunk: Budapest :-), a közlekedés pedig azt jelenti, hogy
N.N. reggel bemegy a munkahelyére és este hazamegy (a hétvégékkel nem foglalkozunk). Legyen N.N. abban a szerencsés helyzetben,
hogy egyetlen buszjáratra van szüksége a munkahelye megközelítésére, ami otthonától 5 kilométerre van. A számításokat 20
munkanapos hónapra fogjuk elvégezni.
Nézzük először a gazdasági oldalt: N.N.-nek napi két buszjegyre lenne szüksége, ami (2005-ös árakon) 2x170 forint, azaz
napi 340 forint, tehát havi 6.800 forint. A havibérlet ára viszont (2005-ös árakon) 6.200 forint, tehát N.N. jobban jár,
ha bérletet vesz, hiszen így alkalmanként el tud ugrani ide-oda a munkahelyéről, vagy hétvégén. N.N. számára tehát havi 6.200
forintba kerülne a tömegközlekedés. Pár bekezdéssel feljebb már kiszámoltuk, mennyibe kerül 100 kilométer megtétele elektromos
kerékpáron: 50 forintba. N.N.-nek egy hónap alatt (20 munkanappal) számolva 200 kilométert kell megtennie munkahelye és az otthona
között, ami elektromos biciklivel mindössze 100 forintba kerül! Ha nagyobb távot vennénk, mondjuk 10 kilométert oda és 10-et
vissza, akkor ez az összeg megduplázódik, ha hozzáadunk még napi 10 kilométert, merthogy N.N. ide-oda elmegy ügyeket intézni,
akkor a kérdéses költség akár a havi 300 forintot is elérheti. (Vagy ha N.N. elektromos robogóval közlekedik, akkor persze
többe kerül a dolog, a költség akár havi 500 forintig is felkúszhat...) Mondhatjuk persze, hogy igenám, de N.N.-nek az e-biciklit is
meg kell vennie, ami szintén pénzbe kerül! Nos, egy elektromos kerékpár (2005-ben) 120.000 forintért már megvásárolható. Eszerint
ha N.N. egy évben 10 hónapon keresztül e-kerékpárral és 2 hónapon keresztül tömegközlekedéssel jár (merhogy télen hideg van),
akkor havonta megspórol 6.000 forintot, tehát 20 hónap (azaz két év) után az e-bicikli nyereségessé válik. És közben N.N.
élvezheti az individuális közlekedés összes előnyét a tömegközlekedéssel szemben :-))) És ezek persze csak a mikrogazdasági
(tehát N.N. pénztárcájára vonatkozó :-) számítások, és nem veszik figyelembe például azokat az összegeket, amelyeket az állam
az adott hipotetikus közlekedési vállalat támogatására fordít - többek között az N.N. által befizetett adóból... Persze a tömegközlekedés
tud nagyon olcsó is lenni, ha nem veszünk se jegyet, se bérletet, de - jobb ha tőlünk tudják meg - a lopás nem gazdasági, hanem büntetőjogi kategória :-)
Most pedig nézzük a sebesség, azaz a közlekedésre fordított idő kérdését. A tömegközlekedésre fordított idő a hipotetikus példában
a következőkből áll össze:
- mivel N.N. nem a buszmegállóban lakik, vegyünk 3 percet, amíg eljut a háza kapujától a megállóig
- itt vár (napi átlagban) 3 percet, amíg megjön a busz (szerencsés esetben csak 1 percet, ha peche van, akkor akár 10-et is)
- utazik a buszon minimum 15 percet (ha nincs szerencséje, és a busz dugóba kerül, akkor ez az idő akár 20-25 perc is lehet)
- mivel N.N. munkahelye nem a buszmegállóban van, odáig gyalogolnia kell mondjuk újabb 3 percet
Ez összesen 24 perc, szerencsés esetben. Egy 25 km/h "csúcssebességű" elektromos kerékpáron ugyanez (háztól házig) kb. 16-17 percre adódik,
ha 20 km/h alatti átlagsebességgel kalkulálunk, tekintetbe véve a kereszteződéseknél illetve közlekedési lámpáknál elvesztegetett
értékes időt. Úgy gondoljuk, ehhez nem szükséges kommentár. Megvizsgálhatunk persze más eseteket is, nagyobb távolsággal,
vagy metróval (itt ne feledkezzünk meg a mozgólépcsőn eltöltött időről sem!) számolva, de megnézhetjük azt is, mi történik,
amikor 5 kilométert 3 különböző buszjárattal tehát két átszállással kell megtennie a tömegközlekedőnek.
Megnézhetjük, de alighanem felesleges :-)
A fentiek mellett figyelembe lehetne venni a környezeti és egyéb szempontokat is, ezek azonban csak zavarossá tennék a képet.
Hiszen egy villamos vagy trolibusz van annyira környezetbarát, mint egy e-bicikli, egy troli azonban éppúgy beragadhat
egy közlekedési dugóba, mint egy busz, a metróhoz meg alagutakat kell fúrni, ami elég drága mulatság (nem beszélve a metró
speciális hangulatáról). Aztán ott vannak az ellenőrök, a maguk egyéni frazeológiájával.
Vagy ott van a megállóban történő várakozás élménye, meg a tömeg kérdése (van aki szereti :-)
Elégedjünk meg azzal a koklúzióval, hogy az e-bicikli gazdaságosabb és gyorsabb, mint a tömegközlekedés...
|
|
Bár a fentiekből úgy tűnhet, hogy az elektromos bicikli magasan veri összes konkurrensét, nem szabad elfelejtkezni arról,
hogy az e-bicikli a hagyományos kerékpár (vagy ha úgy tetszik, a robogó) közeli rokona, így a mindennapi használatkor
ugyanazok a kérdések merülnek fel. Az egyikről más esett szó, ez pedig az időjárás. Az hideg és az eső (vagy akár hó)
pontosan ugyanolyan kényelmetlenségeket jelent az e-biciklivel közlekedők számára, mint a kerékpárosoknak. Hasonló kérdés
a jármű tárolása, egyrészt a biztonság (egy biciklit ugyebár könnyebb elkötni, mint egy egy gépkocsit - bár erről megoszlik
a szakemberek véleménye :-), másrészt a hely szempontjából (ti. hogy hova tegyük a biciklit, hogy ne essen rá a hó,
ne borítsák fel tréfás kedvű járókelők, stb.). Ez egy megoldandó probléma, amikor a munkahelyen, otthon, vagy bárhol,
ahol az embernek rövid időre dolga akad, ott kell hagyni a járművet. Azt is el kell mondanunk, hogy az ún.
"elővárosi közlekedés" esetében, tehát 25-30 kilométerről bejárva a gépkocsi, vagy még inkább a tömegközlekedés azért versenyképes
megoldás lehet - elsősorban a ráfordított időt figyelembe véve.
És van még egy dolog, ami az elektromos bicikli esetében beszélni kell: ez pedig az emelkedő. Az elektromos biciklik motorjának
a teljesítménye ugyanis korlátozott - az elektromos kerékpár esetében éppen a jog korlátozza. Ezeket a motorokat nem hegymászásra
tervezték, és minden becsületes gyártó - és kereskedő - megadja az adott jármű "hegymászképességét", azaz a járművel leküzdhető
emelkedő maximumát, általában százalékban. A tényleges érték persze a függ a járművezető súlyától is, ezzel együtt a katalógusadatok
5-10 százalék körül mozognak, ami azt jelenti, hogy ennél nagyobb emelkedőn a járművel nem lehet felmenni. Ennél kisebb emelkedőn
igen - viszont ekkor is számítani kell a sebesség csökkenésére és az energiafelhasználás növekedésére, ami az e-bicikli
esetében a hatótáv csökkenését eredményezi. (Csak halkan jegyeznénk meg, hogy az emelkedőket a hagyományos kerékpárokkal járók
sem szeretik, nem véletlen, hogy a Tour de France is a hegyekben szokott eldőlni :-) Mielőtt tehát rohannánk elektromos biciklit
vásárolni, gondoljuk meg, hogy nem egy nagy, magas hegyen lakunk-e véletlenül, ahova csak igen meredek úton lehet felmenni
- mert ebben az esetben alaposan meg kell fontolni a döntést :-)
|
|
INFO: Az e-biciklik kategóriák, Az e-bicikli előnyei és hátrányai, Melyik a legjobb e-bicikli?, Néhány szó a katalógusadatokról